Kormorán kupa a YSIII győztes szemével


Balázs Zamás beszámolója

Mottó: A látvány alapján ne ítélj potenciá(l)t!

Az elhatározás, hogy indulunk Egyesületünk versenyén, már januárban megszületett. Igaz, csak tavaly igazoltunk át a szomorú sorsú BHSE-ből, azonban Kormoránoknál a szívélyes fogadtatás úgy éreztette velünk, minta 100 éve tagok lennénk.

A versenyre péntek du. 6-kor indultunk Szemesről, és ideális, egy takkos Bft. 5-ben, pont 2 óra múlva már kikötöttünk Fonyódon. A vendéghelyek kb. 2x hosszabb hajóra lettek méretezve, ezért beljebb kerestünk és találtunk remek, védett helyett. Kormoránok nagyvonalúságát jelezte, hogy klubtagoknak (így nekünk is) a nevezés ingyenes volt, csak az (opcionális) versenypólóért kellett külön fizetni. Nevezés után egyből odairányítottak a paprikáskrumplis kondérhoz, hogy vegyünk csak bátran, azért van.

Kiderült, hogy még két YS3 nevező is van: Domby (Navigo 23) YS117 és Macera  (Gouteron Ghibli 22) YS124. Domby sportos tervezésű hajótest, korábbi eredményei alapján jól is megy. Macera-n dupla forstag, bugsprit. Szóval kicsit aggódtam az esélyeink miatt.

Másnap reggel a kormányosin megtudtuk, hogy egykörös, négyszög (túra) pálya lesz. Bóják: Badacsony, Lábdi-hegy alatt, Bélatelep. Rajt/cél: Fonyód, Bahart kikötő előtt. Ez kb. 15 km.

Egészséges, Bft. 4-ben, normál fock-kal indultunk. Viszonylag rövid rajtvonalat tűztek ki, ezért nagy bátran belementünk a sűrűjébe, és ultrapontos rajtot vettünk. Utána persze betakartak a nagyobbak, de nem volt vészes. A helyzet kitisztulása után keresgéltem Macerát és Domby-t, de sehol senki. Lehet, hogy elhúztak? Így “referenciapontok” nélkül kreuz-oltunk Badacsony felé, lehetőleg élesen. Korábbi versenyeken kiderült, hogy nincs nagy különbség sebességünkben az éles és a futtatott kreuz között, érdemesebb magasságot nyerni.

Csodálkozva láttam, hogy 2 Sudárral együtt megyünk. Ők láthatóan egymással csatáztak, de az útjogot azért megadták nekünk :-). Ettől függetlenül YS102-vel már bőven előttünk kellett volna járniuk. Gyorsak voltak, de a génua miatt tompák. A badacsonyi bóját szerencsére nem vitték be a hegy alá (gratula a rendezőknek).

1. Bójára fordulás után elgyengült a szél, gondolkodtam a génua felszerelésén. Szerencsére nem tettem, mert a visszaerősödő szélben sok lett volna. Kényelmesen rámentünk a 2. bójára, ami után elvileg hátszeles szakasz következett. A Sudarak mögöttünk voltak, Macerát, Domby-t nem láttam sehol. Szél Bft.3-ra gyengült, felhúztuk a spi-t. Látszott, hogy a 3. bójánál megállt az élet, mi azért haladtunk arrafelé. 5 perc múlva összesett a spi, és a következő pillanatban már szemből fújt a szél! Lecibáltam a spi-t, felhúztam a génuát. A Sudarak kölcsönösen akadályozták egymást, így együtt mentünk velük :-). A 3. bójához már csak egyik Sudár ért el, a másiknak valami haváriája lett a nagy tusakodásban. A 3. bóját koppra vettük és éppen csak egy hajóhosszt kellett túlmenni, hogy érintésveszély nélkül fordulhassunk a cél felé. Párszáz méter után alaposan körülnéztem, és mindkét riválisunkat a 2. és 3. bója között pillantottam meg. A cél felé megint kreuz-olni kellett. Hosszabb takkokat vettem, mert a győzelem eléggé biztos volt. A befutó után még mindig látótávolságon kívül volt mindkét hajó, akiktől tegnap még tartottam.

Kikötés után gyalogtúrára indultunk a kilátó felé. Én félúton abbahagytam a mozgási energiám helyezeti energiává konvertálást. Találtunk egy kisebb kilátó placcot, onnan gyönyörködtünk a balatoni panorámában. Elképzeltem amint a mellette álló luxusnyaralóban a fürdőkádból nézik a naplementét.

A vacsora (sertéspörkölt, főtt krumpli, ubi, no kenyér, fröccs – saját költségre) és a díjkiosztó (1 óra késéssel) a Tungi strandon volt. A díjakat a fonyódi polgármester adta át személyesen. Utána megvitorláztattuk egyik ismerősömet, aki hajóvásárláson gondolkodik. Mondtam, is, hogy Maxi 68-nál nem tudok jobbat ajánlani :-). Még aznap este, harmatgyenge szélben, kis „rásegítéssel” visszamentünk Szemesre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.